|
Január 22-én került megrendezésre a Bocskai István Gimnáziumban, első ízben az úgynevezett „Fordító Verseny”. A verseny célja nem más, mint a kultúrák találkozása, hiszen egy szépirodalmi szöveg fordítására került sor angol nyelvről anyanyelvünkre. A verseny alapötlete már korábban megszületett, de a sajnálatos tény, hogy talán az egyik legnagyobb amerikai író J.D. Salinger 2010 januárjában elhunyt még inkább erősítette ezt az elképzelést, és így nem véletlen, hogy Salinger egyik legkedveltebb könyvének a Zabhegyező bevezetőjének fordítására esett a választás. A verseny nagy érdeklődésnek örvendett, hiszen közel 60 diák vett rész az eseményen. A versenyt Takács Attila angoltanár szervezte az Eszterházy Károly Főiskola American Corner –ével együttműködve. Az eredményhirdetés után az első három helyezett az American Corner Egerben a fordítások felolvasása után külön díjazásban is részesíti.
Ezúton mondunk köszönetet a Bocskai István Gimnázium vezetőségének, alapítványának, akik lehetővé tették a verseny megszervezését valamint az egri American Corner –nek különösen Thomas Cooper – nek aki szerves részt vállalt a dolgozatok kijavításában. Köszönetet mondunk mindazon kollegáknak, akik munkájukkal támogatták a verseny létrejöttét.
(http://www.americancorner.hu/htmls/americancorner.html)
Salinger – re emlékezve (1919- 2010)
Salinger Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York University-t egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.
1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották. Napjainkban évente 250 000 példányban kel el.
|