Tehetséggondozás

Tehetséggondozó program a Bocskai István Gimnázium
és Közgazdasági Szakközépiskolában Szerencsen

Az iskoláról és az előzményekről

Nyelvi képzés

Néptánc, népművészet

Újságírás és szerkesztés alapjai

Számítástechnika-informatika képzés

Képzőművészet

A jövőre vonatkozó elképzelések

A szerencsi Bocskai István Gimnáziumban 1993-ban indult a tehetséggondozó program. Az iskola vezetése felismerte a tehetséggondozás jelentőségét és szerepét az oktató-nevelő munkában és megpróbálta beilleszteni a középiskolai képzés rendszerébe.

A tehetséggondozás iskolai értelmezése és gyakorlata sokszínű. Ebben a különböző tudományok tehetségről vallott eltérő felfogása is szerepet játszik. Annyi azonban bizonyos: a tehetség kialakulásának és gondozásának legoptimálisabb időszaka a 3-18 év. Azaz az óvodás és iskoláskor.

Tehát az iskola feladata e téren nem lehet más, mint keresni a hatékony és eredményes megoldásokat. A tömegoktatás mellett a tehetségek kiválasztását és velük való foglalkozást minél több területet felölelő a kötelező tanórán kívüli foglalkozások beiktatásával lehet elképzelni.

Ugyanis a közoktatás tartalmi tevékenysége főleg az intellektuális képességek fejlesztésére alkalmas. Az itt kifejlesztett tevékenységek rendszere viszont nem nyújtja azt a széles skálát, amely a tehetséggondozásban elengedhetetlen, figyelembe véve, hogy a tehetség egyik lényeges megnyilatkozása az átlagostól eltérő, különleges teljesítmény. Ezen tanulók felismerésére és gondozására kell helyeznünk a hangsúlyt. Ennek megfelelően az iskolai tehetséggondozás kérdéskörének vizsgálatánál a következő problémákra mindenképpen választ kell keresni.

• Hogyan történik a tehetséges tanulók felismerése és kiválasztása?

• Mely pedagógiai eljárások a legalkalmasabbak az oktatás személyre szabottságának megteremtésére?

• Milyen széles skálát - mint kínálatot - öleljenek fel az iskola által nyújtott lehetőségek?

A középiskolába való bekerüléskor a tehetségek felkutatásával kapcsolatban már számos információ áll rendelkezésükre.

Ebben a munkában nagy segítséget kaptunk a Bolyai János Általános Iskolától, ahol már hagyományai vannak ennek a képzési formának. A két iskola 1997-ben az együttműködési elvekben megállapodott és erről szerződést is kötött.

A Bolyai János Általános Iskolából érkező tanulók kiváló alapokkal érkeznek és igen nyitottak a különféle nem kötelező, csupán választható jellegű foglalkozások iránt.

Az elmúlt esztendőkben az iskola saját anyagi keretein belül próbálta megoldani ezt a feladatot főként pályázati pénzekből, de időnként a város költségvetéséből is kapunk fedezetet a program megvalósítására. Szeretnénk a tehetséggondozást biztos pénzügyi alapokra helyezni sőt a választék bővítésével az iskola minél több tanulójára kiterjeszteni. A tehetséggondozó program keretében felkínált területek, ahonnan érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a tanulók a következők: nyelvi képzés, informatika, újságírás és szerkesztés, néptánc-népművészet, képzőművészet.

Link: Bolyai János Általános Iskola, Szerencs

1. Nyelvi képzés

Az általános iskolákból középiskolánkba érkező tanulók nyelvi tudása nagyon változatos képet mutat. Az azonos szintre hozás esetenként hónapokat vesz igénybe és nem jár minden esetben eredménnyel.

Az eleve hátránnyal induló tanulók a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem képesek a legjobbakkal felvenni a versenyt. A felzárkóztatás eredményét mindez megkérdőjelezi és az iskolát arra ösztönzi, hogy más megoldásokat keressen.

Évfolyamszintű, tehát az egész évfolyamot egy időben érintő nyelvi órákban látjuk a megoldást. A csoportok kialakítását az érintett nyelvtanárok írásbeli felmérések és szóbeli beszélgetések segítségével végzik szeptember első hetében. Lényeges eleme ennek a rendszernek a mindkét irányú átjárhatóság: a későbbiekben gyengén teljesítő tanulók alacsonyabb szintű csoportba sorolása, illetve a csoportból kiemelkedő tanulók feljebb léptetése könnyen megoldható. A heti 6 órás, a 9. és 10. évfolyamon csak az egyik idegen nyelv oktatása ( a másik órakeretének rovására) tovább növeli a rendszer hatékonyságát. Kitűzött cél, hogy a 10. évfolyam végére a szorgalommal és tehetséggel megáldott tanulók középfokú nyelvvizsgát tehessenek.

A tehetséges és érdeklődő gyerekek a nyelvi munkaközösségek által felkínált - tanórán kívüli - lehetőségek közül választhatnak. (Ezen témák bővebb kidolgozását külön szerepeltetjük). A nyelveket tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy megértsék más népek gondolkodását, megismerjék kultúráikat, elfogadják és tiszteljék értékeiket. Mindezen túl lehetővé teszi a kommunikációs képességek fejlesztését.

A következőkben az idegen nyelv elsajátításának olyan módszereit említjük meg, mely nagymértékben fejleszti a tanulók képességeit és a tanítási órákon kívül biztosítja a tehetségekkel való külön foglalkozást is.

a./ Társalgás kötetlen formában

Osztálykeretekben a kommunikációs képesség bővítésére, elmélyítésére nem jut idő.

Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a tanulók az adott témáról csak a megtanult, begyakorolt fordulatokat képesek visszaadni, önálló véleménynyilvánításra nem képesek. A számonkérés során csak a már kész sablonokat, a betanult szerkezeteket alkalmazzák. Mindezt ismerve és figyelembe véve TALK-SHOW jellegű órákat szervezünk. A diákokat is érdeklő témák kiválasztása után a televízióból német nyelvi vitaműsorokat veszünk videóra, amelyet a diákoknak lejátszunk vagy az informatika nyújtotta lehetőségekből választunk.

A vitaindító után a szerepeket felosztjuk, majd a diákok szabadon véleményt nyilváníthatnak, felhasználhatják a tanult fordulatokat illetve beépíthetik mondanivalójukba a televízióból átvett gondolatokat. A kötetlen beszélgetés oldja a tanulók félelmét, fejleszti beszédkészségét.

b./Hagyományok és népszokások

Amikor az ember idegennyelv tanulásba kezd, sokszor nem is gondolja milyen sokrétű, összetett feladattal áll szemben. Amellett, hogy nagyon alaposan el kell sajátítania az adott nyelv grammatikai rendszerét, szókincsét, kifejezéseit, magyartól eltérő beszédfordulatait, a nyelv által egy más népet és annak hagyományait, szokásait, kultúráját is megismeri. Ezáltal egy olyan új világ tárul fel előtte, amelyet semmi más nem képes feltárni, csakis az idegennyelv.

Ebből adódóan a nyelvtanár feladata is nagyon összetett: nem pusztán a nyelvet kell átadnia diákjainak hanem bizonyos értelemben a mögötte rejlő életet is. A legtöbb tankönyv ugyan megpróbál országismerettel kapcsolatos információkat is közölni, az adott nép kultúráját is érintőlegesen tárgyalja, de ennek mélyebb feldolgozására, kibővítésére a heti órakereten belül általában nem jut idő.

Tapasztalataink szerint pedig minden az országra és népére jellemző információ nagy érdeklődésre talál a diákok körében, motiváló hatással bír.

Így fogalmazódott meg bennünk, hogy évente három - négy alkalommal az éppen aktuális ünnepeket felelevenítsük, (pl. húsvét, mikulás, karácsony) illetve országismereti esetleg fordítási vagy versmondó versenyt szervezzünk iskolai keretek között. Így már a felkészülés során lehetőséget kapnak a tanulók, hogy egy másik nép életébe betekintést nyerjenek, valamint, hogy irodalmával, történelmével, zenéjével egy kicsit behatóbban foglalkozzanak. Mindez természetesen úgy a tanárok, mind pedig a diákok részéről aktív szervező -és gyűjtőmunkát igényel. A rendezvényeket, amelyek minden érdeklődő számára nyitva állnak, délutánonként, tanítási órán kívüli keretben valósítjuk meg.

c./ Ismerkedjünk és barátkozzunk

Hetente 3 x 45 perces időtartamban olyan hiánypótló foglalkozást szeretnénk bevezetni, amely a 17-18 évesek életkori sajátosságait figyelembe véve a hozzájuk legközelebb álló problémákat veti fel. A foglalkozáson résztvevőknek jó, legalább alapfokú nyelvi ismeretekkel kell rendelkezniük, ezért leginkább a 11-12. évfolyam tanulóinak munkájára számítunk.

Az órák célja, hogy olyan a gyerekek érdeklődési köréhez szorosan kapcsolódó - témákat dolgozzunk fel, melyeknek még csak a felvetésre sem igazán jut idő a nyelvi órák keretén belül.

A témakörök a nyelvi kifejezést, az önálló véleményalkotást, az önkifejezést, a pozitív és negatív érzelmek kinyilvánítását szeretnék megkönnyíteni és olyan szintre emelni, hogy tanulóink ezeket a hétköznapi életben bármikor spontán is meg tudják jeleníteni. A nyelvi képességek közvetlen fejlesztésén túl a foglalkozások során - bár közvetve és kissé burkoltan -, de a személyiségfejlesztés elemei is előtérbe kerülnének. Így például foglalkozunk: általános életérzésekkel, az Én-képpel, a kortársakhoz és felnőttekhez fűződő kapcsolatokkal, élményekkel, az iskolával, mint a korosztály legfőbb életterével, az iskolások hétköznapi problémáival, a barátsággal, a szerelemmel, a párválasztással.

Mindezek az idegennyelv használatával összekötött iskolai keretbe ágyazott olyan kötetlen beszélgetések, melyekre eddig csak az osztályfőnöki órákon kerülhetett sor. A foglalkozások szükségességét leginkább abban látjuk, hogy a diákok meglehetősen nehezen nyílnak meg az idegennyelveket beszélők előtt, hiszen nincs meg az a “kapocs”, amely lehetővé tenné, hogy azonos korúak érdeklődését, kíváncsiságát felkeltsék, vagy hogy egyáltalán barátként közelítsenek feléjük. Tapasztalataink azt mutatják, ha lehetővé tesszük a tanulók számára a kapcsolatteremtés idegennyelven történő formáinak elsajátítását, akkor más “hétköznapi” témák elsajátításai sem okoznak gondot. A kellő motiváció felkeltése, az érzelmi háttér megalapozása egyéni ütemű haladást tesz lehetővé minden tanuló számára.

2. Néptánc, népművészet

A népi kultúra ezen területe a tehetséggondozás speciális színterévé válhat. A már 5 éve zajló foglalkozások azt bizonyítják, hogy olyan gyerekek is kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak, akik más téren nem vétetik észre magukat. Sőt a testnevelés egyéb formáitól esetleg visszahúzódó, idegenkedő diákok nagyon sok esetben vállalják a néptáncot a mozgásigényük kielégítésére.

Emellett ugyanilyen fontos tanulóink nemzeti identitásának (azonosságtudatának) erősítése, magyarságtudatuk kialakítása, fejlesztése, a népzene a népdal hordozta értékek tudatos felvállalása.

A néptánc rendszeres művelése úgy teremt kapcsolatot az ebben résztvevő tanulók között, hogy az egyéni képességek maximális kifejeződését sem szorítja háttérbe. Közösségformáló szerepe óriási. Heti 4 órában népművész tánctanár foglalkoztatásával biztosítjuk ezt a lehetőséget tanulóink számára.

Mindezek mellett talán még fontosabb az a tény, hogy a néptánccsoport tagjai egy olyan igazi közösséget alkotnak, mely a tanulók egymás közötti kapcsolataikat tekintve is mintául szolgálhat.

Az iskolának köszönhetően a csoport ma már jelentős értéket képviselő népviseleti ruhákat tudhat magáénak, melyekben még élethűbben mutatják be tájegységünk népművészeti értékeit.

3. Újságírás és szerkesztés alapjai

A középiskolás korosztály igen fogékony a jelen problémáival szemben. Főleg szűkebb környezetünkben, de az országban, világban zajló események diákjainkban állandó elgondolkodás és válaszadás kényszerét gerjesztik.

A médiumok véleményformáló szerepe közismert. Igaz ez az iskolaújságban megjelent írásokra is. Ezek stílusa, hangvétele árulkodik szerzőjéről, de bemutatja az iskolát és a diákság szemszögéből.

A városi sajtó hét pedagógus végzettségű, de főállásban újságírói munkát végző munkatársa hetente egy délutánon 2 órában az újságírás rejtelmeibe vezeti be az erre jelentkezőket.

4. Számítástechnika-informatika képzés

Az általános műveltség fontos részének tekinthető napjainkban az informatikai ismeretek elsajátítása. A gimnáziumban IBM-PC kompatíbilis számítógépeken fejleszthetik az erre igényt formálók és ezen a téren tehetséget felmutató diákjaink képességeiket, pedagógiai végzettségű szakemberek irányításával.

Nem mondunk le a fejlesztésről, hiszen szeretnénk lépést tartani az itt megmutatkozó gyors változásokkal. Ennek példájaként említhetjük a több éve meglévő Internet hozzáférési lehetőséget. A legtöbb tehetséget felmutató tanulók számára az algoritmikus gondolkodásmód fejlesztését és a programozás lehetőségét kínáljuk fel. Ezen a területen személyre szabott haladási ütem biztosítja az iskola nyújtotta lehetőségek teljes körű kihasználását.

5. Képzőművészet

Egyedülálló eredményeket lehet elérni a szabad alkotómunkában akkor, ha osztályozással nem emelünk gátat a kifejező, képalkotó folyamatok elé. A képzőművészet leginkább önkifejező eszköz a személyiség megnyilvánulásaiban, de egyben kreativitásra is szoktat. Az önismereti kérdések felmerülésével segíti az autonóm, szabad de mégis fegyelmezett és együttműködésre hajlamos egyéniség kialakulását.

Rendszeres műelemző munkára alapozva érhető csak el a követelmények teljesítése és az elmélyült, lényeglátó művészeti tudás megszerzése.

Ezen a területen tehetséget felmutató tanulóink kiválasztása a tanórai foglalkozásokon felmutatott teljesítmények alapján történik. A tehetségfejlesztést délutáni a tanórákon kívüli foglalkozások keretében művész-tanár bevonásával heti rendszereséggel biztosítjuk.

Egyedi nevelés keretében személyre szabott feladatok biztosításával a tanulók fejlődésének csak a saját tehetsége szab határt.

A legtehetségesebbek a nyaranta megszervezésre kerülő alkotótáborban vehetnek részt, ahol a képzőművészet más területén (pl. korongozás, égetés, tűzzománc, fényképezés) nagy jártasságokat szerezhetnek. A rajz sokféle feladatán belül legfontosabb a látásnevelés, a vizuális képek rendszerén belül bővítse a megismerést.

Amit megismertünk azt rajzban ki tudjuk fejezni. A művészet nem elsősorban esztétikai probléma, hanem a világ megismerésének eszköze is lehet.

• A szerencsi Bolyai János Általános Iskolával közösen egy nyolcosztályos modell kidolgozása az 5-12. évfolyamokra vetítve, melynek alapja a budapesti Balassi Bálint Gimnáziumban beindított kísérlet lehetne.
• Az iskolánkban már 9 éve igen eredményesen működő 6 évfolyamos képzést a kor követelményeihez igazodva, a mai oktatási rendszer elképzeléseihez jobban alkalmazkodó 4+4+4 modellel szeretnénk felváltani. Ezen elképzelés szerint a Bolyai János Ált. Isk. 4 osztálya után a tehetséggondozó 8 évfolyamos képzést választó diákok saját iskolájukban maradva, a gimnázium tanárainak a segítségével egy olyan speciális képzést kapnának - mely része az iskolánkban folyó tehetségfejlesztő programnak - így az itt végzett diákok az utolsó 4 éves ciklust automatikusan e tanterv keretében folytatnák a Bocskai István Gimnáziumban.
• Szeretnénk a szülőket minél szélesebb körben bevonni tehetségfelkaroló program támogatásába és az ebben résztvevő tanárokkal együttműködve - mintegy kétoldalról irányítva- fejleszteni azt.
• Együttműködésre kérjük a kollégium vezetését a tehetséges tanulók délutáni elfoglaltságának egyéni beosztáson alapuló megtervezésében a tanulásra fordított idő hatékony kihasználásában. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy Tehetséggondozó Kollégium szerveződjön az épület egyik szárnyában.

Reméljük, hogy ezen programunk megvalósításával igazi rangra és megbecsülésre emelhetjük a tehetséggondozást, melynek természetesen a gyerekek lesznek az igazi haszonélvezői.