Országok

Az egész történet még 1983-ban kezdődött. Ekkor adott utasítást Ronald Reagen amerikai elnök a NASA ilyen témájú terveinek megvizsgálására. A következő évben a NASA 8 milliárd dollár keretet kapott egy űrállomás terveinek elkészítésére. A programhoz 1985. januárjában csatlakozott az európai űrhivatal, az ESA. Még ez évben aláírták a csatlakozást a kanadaiak és a japánok. Ekkor azonban váratlan fordulat következett be: 1986. január 28-án egy szigetelőgyűrű hibája miatt felrobbant a Challanger űrrepülőgép. A baleset mintegy 3 évvel késleltette a programot. 1988-ban Reagen elnök bejelentette az állomás nevét: FREEDOM, azaz szabadság. Ez évben megkötötték a szerződéseket négy világcéggel az egyes szerkezeti egységekről. A laboratóriumot és a lakómodult a Boeing Company, a rácsszerkezetet a McDonnel Douglas, egy további kutatómodult pedig a General Electric Astro Space készíti. Az űrállomás energiarendszerének legyártására a RocketDyne cég kapott megbízást. 1993-ban az amerikai költségvetés pénzügyi okokból csak az ígért pénz felét tudta biztosítani, mégsem történt jelentős elmaradás, mert még ez évben csatlakozott a űrprogramhoz Oroszország. A közös orosz-amerikai űrállomásprogram a Mir és az űrrepülőgép tízszeri összekapcsolódásával kezdődött. 1995-ben a Boeing és az orosz Hrunyicsev gyár megkezdték az első modul, az FGB, ma Zarya (Pirkadat) elkészítését. 1997-ben azonban az oroszok pénzhiány miatt a startot elhalasztották. Még ebben az évben Brazília is csatlakozott a programhoz. 1998. január 20-án 15 ország aláírta a végleges szerződést az építési menetrendről, melynek végcélja,egy új csillag a horizonton.

ISS

Tehát az alapítótagok között van USA, Japán, Kanada, Olaszország, Brazília, ESA(Svájc,Németország, Spanyolország, Dánia, Angol Királyság, Franciaország, Norvégia, Belgium, Svédország, Hollandia-ők az European Space Agency), Oroszország, és bár kis arányban, de mi is hozzájárulunk a megvalósításhoz. Természetesen minden ország más-más arányban részesül az űrállomás megépítésében,így legjobban a következő ábrák mutatják be az arányokat.

Teljes kép

Teljes kép

És most lássuk részletesebben is, ki mit tesz be a "közösbe."

USA

-napelempanelok(solar arrays)

-Unity egység

-radiátorok(radiators)

-lakóegység(habitation module)

-életmentő kabin(crew return vehicle)

-laboratórium

Oroszország

-Zarya(sunrise)

-kisebb napelempanelok(power platform)

-két kutatólabor(research laboratories)

-szervíz modul(service module)

Kanada

Japán

Brazília

Olaszország

ESA

-robotkar(remote robot arm)

-kísérleti modul(experiment module)

-külső kísérleti egység(express pallet)

-raktárhelyiség(multipurposal logistics module)

-laboratórium(columbus orbital facility)

Magyarország

-Greguss József 360°-os objektíve

-Pille fedélzeti sugárzásmérő

A különböző színek a megfelelő országok által adott elemeket jelzik

A 16 nemzet közös vállalkozása nem kis pénzt emészt föl,hisz az építkezések körülbelül 48 billió, s az állandó karbantartás, fejlesztés évi 2 milliárd dollárjába fog kerülni csak a NASA-nak,és akkor még Oroszország rossz anyagi helyzetéről nem is beszéltünk. Így az egész állomás építési költségét még megbecsülni sem merik.

[Előzmények] [Előkészületek] [Országok] [Részek] [Mi történt eddig?] [Galéria]

Vissza
800x600, 16 bit ajánlott