Kányádi Sándor: Hogyha lovam volna |
Hogyha lovam volna,
zabbal abrakolnám,
kocsiba, szekérbe
soha be nem fognám.
Zabla helyett elég
volna egy kötőfék,
nyerget se tennék rá,
sarkantyút se kötnék.
Szőrén ülném én meg,
s tudom, egy jó szóra
még a tengeren is
egyből átugorna.
|