Falon függő árnyék,
bőregér,
holtan hazajárnék
lelkedér…

Alva átkaroltál
rend szerint,
kutyának álmodtál
szó szerint

Nem voltam én farkas,
sem kopó,
csak kis fürge talpas
surranó

repedt talpú koldus
át meg át
fürkésztem a lótusz
éjhonát

hűs csatorna mellett
hő iszap
csukott virágkelyhek alszanak.

Iramodtam néha,
tátva szám,
nyúltam szunyog,béka,
pók után…
Erre ében árok,
arra vér:majd közéje állok
lelkedér.