„Uram, mutasd meg nekem a Te utadat, hogy járhassam a te igazságodban és teljes szívvel tiszteljem nevedet!”
Plébános úr a következő témában elmélkedett a mai napon:
Ókori könyvekről, melyet papiruszra majd pergamenre vetettek. Kumráni tekercsről, melyet 1947-ben találtak meg. Az Újkori tekercsről, könyvnyomtatás előtti s az azt követő időkről, mely nem másról szólt, mint az emberiség gondolatainak papírra vetése.
Két nagyon híres fordítást említhetünk meg, mely az Ószövetség könyveiből fennmaradt. Az egyik Egyiptomból, melyet 72 tudós fordított le, mind egyezett, pár szó kivételével Kr.e. 150 körülről, míg a másik Szent Jeromos fordítása latin nyelvre.
Hazai vonatkozásban részletesen kitért Károly Gáspár 1590-ben készült első magyar nyelvű fordítására, mely a reformáció idejére esett. Ennek mintájára készíti el Káldi György 1626-ban katolikus-magyar fordítást. Itt hangsúlyozta ki Plébános úr, hogy nagy az egység a katolikus-református egyház között a fordítás tekintetében. 1600 nyelvre fordítják le világszerte a Szentírást, mely azért nagyon fontos, hogy mindenki számára elérhető legyen.
Végezetül az Evangélium felolvasása után kérdést intézett a diákokhoz: Kinek tartjuk Jézus Krisztust? A válasz egyértelmű: mindenkinek az életében jelen van: az élet bármely területén, a megbocsájtásban és imádságainkban.

Szerencs, 2018.09.28.
Erdélyiné Mészáros Erika