Az aradi 13-ak kivégzésének napjáról emlékeztünk meg október 7-én reggel iskolánkban. Az aulában már napokkal korábban kifeszített magyar lobogó, mellette a fekete zászlóval, csendes méltósággal jelezte a közelgő nemzeti gyásznapot.
Ünnepi beszédében Braun Csaba kollégánk a megemlékezés lényegéről beszélt és arról a kincsről, amit e történelmi hősöktől kaptunk örökül. Hiszen emelt fővel viselt tragikus sorsuk és a végsőkig való kitartásuk az igaz ügy mellett, ma is követendő példát mutatnak értékvesztett világunkban.
Az ezt követő ünnepi műsorban, melyet Bodnárné Göndör Magdolna rendezett, meghallgattuk azokat a történéseket, amelyek a szomorú naphoz vezettek. A megemlékezésben résztvevő gyerekek, a megszokottól eltérően, nem a korábbi rutinos, szerepléshez szokott diákjaink voltak, mégis az esemény mélységét átérezve adták át a vértanúk életének utolsó perceit, melyet Mozart halk zenei aláfestése tett még megrendítőbbé.
A megemlékezésnek, a hagyományokhoz híven a Himnusz és a Szózat adott méltó keretet.