avagy Éjszaka a Bocskaiban

A Bocskai több mint iskola. Mondják, második otthon. Múlt éjjel ez szó szerint így volt. A hatosztályos hetedikesek és nyolcadikosok - immáron hagyományosan - belakták az oktatási intézmény termeit, folyosóit, hogy egy egész éjszakát együtt töltve új élettel, új értelemmel töltsék meg az épületet. Kicsit mint az Éjszaka a múzeumban című filmben. A nyolcadikosok vendégül látták a bejövő hetedikeseket, és különböző próbatételeken, kihívásokon keresztül tartották őket és egymást ébren az éjszaka során. Volt itt szellemi és ügyességi vetélkedő, karaoke bár, tanáraink által előadott esti mese és mozizás pattogatott kukoricával. Megosztottuk a vacsoránkat; együtt pizzáztunk, teáztunk. Osztálytermeink különös átalakuláson mentek át és hamar dormitóriumokká, közös hálóterekké alakítottuk át őket matracainkkal, hálózsákjainkkal. Persze ebben a kalandos élethelyzetben ki tudott volna aludni? Hálózsákjainkba kucorodva szinte szünet nélkül ment az éjszaka során a sztorizás, csipkelődés, poénkodás. Közben mi, tanárok is és diákjaink is olyan oldalunkról, oldalukról ismerhettük meg egymást, ami a szokásos mindennapi iskolai élet keretei között nem lehetséges. Lehet, hogy több ilyen kellene? Egy biztos: folytatás következik jövőre, ugyanis újra bebizonyosodott, hogy szükség van az ilyen együttlétre, mert a Bocskai több mint iskola!
Szerencs, 2019. október 18.