Adoráció
Ma 2019. 10. 15, kedd, Teréz napja van.
Holnap Gál napja lesz.
Az általad nézett oldal: Címlap
Adoráció


Laudáció november 10.
Írta: Szemán Artúr   
2017. november 23. csütörtök, 11:54

November első laudációján Sándor atya számba vette az elmúlt két hét ünnepeit, kezdve azt a mindenszentekkel és a halottak napjával. A sort –Márton nap lévén- a Szent Mártonról való megemlékezés zárta.
„Áldozat nélkül nincs vallás”- hangsúlyozta az atya, amikor mindenszentek ünnepének történetét elevenítette fel. A nyugati egyház IV. Bonifác pápának köszönhetően emlékezik meg a vértanúkról és az összes szentről, de a november elsejei dátumot IV. Gergely pápa tette egyetemessé és hivatalossá.
Itt kapott helyet egy vatikáni hír, miszerint tizedszer rendezték meg a Szentek Futamát Rómában, a sport és a szolidaritást egyesítésének nevében. Ezúttal a nevezésekből befolyt összeget az indiai „kis menyasszonyok” javára fordították.
Az ünnep második napja a halottak napja, ami a XI. századtól terjed el a keresztény egyházban. Az egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedeteit.
Az adoráció Szent Márton történetével ért véget, azzal a szentével, aki a jóságnak, a jócselekedeteknek a szentje, aki úgy ajándékoz, hogy közben felemel, nem pedig megaláz.
A Jóisten a mi jócselekedeteinket is figyeli és gyűjti, és az örök életben így leszünk majd mi is „gazdagok”.
Sebestyén Amália

Módosítás dátuma: 2017. november 23. csütörtök, 11:56
 
Emlékezés a fatimai jelenésekre
Írta: Szemán Artúr   
2017. október 18. szerda, 09:30

Gimnáziumunk 2017. október 13-ai laudatiója a fatimai jelenésekre való megemlékezés jegyében telt. Először Bárány Balázs és Kovács Ákos gitár-(11.H) és Danyikó Dorka (11.A ) énekprodukciója a múlt heti Szent Ferencre való emlékezés folytatásaként megteremtette az emelkedett hangulatot. Ezt követően Kocsis Sándor plébános úr ismertette a 100 éve történt fatimai jelenések történetét.
Megismerhettük a három gyermek (Ferenc, Lúcia, Jacinta) első találkozását a Szűzanyával. A Szűzanya azt mondta a három pásztorgyermeknek, hogy sokat kell imádkozniuk, és meghívta őket, hogy öt egymást követő hónap 13-án ugyanazon órában menjenek ismét arra a helyre, ahol az első találkozás történt. A július 13-ai látomás során a Szűzanya három titkot tárt fel a gyermekeknek. A harmadik találkozás nem augusztus 13-án, hanem augusztus 19-én történt, ugyanis 13-án a gyerekek börtönben voltak, mert megpróbálták rávenni őket arra, hogy hazugságnak vallják a velük történteket – de erre ők nem voltak hajlandók. Az 1917. október 13-ai jelenésnek 30-70 ezer ember volt a tanúja. A megjelenő Mária azt mondta, hogy ő a Rózsafüzér királynője, és azt kérte azon a helyen állítsanak kápolnát a tiszteletére. A jelenés végén mindenki láthatta a csodát: a Nap egy ezüstkoronghoz vált hasonlóvá, szabad szemmel is lehetett szemlélni, saját tengelye körül forgott, mint egy tűzkerék, majd úgy tűnt, mintha a földre zuhanna.
Kocsis Sándor plébános úr kitért arra is, hogy mi lett a gyerekek későbbi sorsa.
A megemlékezés zárásaként – az Úr imádságának elmondása előtt – Balázsfalvi Gergő zongora-, illetve Majoros Réka fuvolajátékában gyönyörködhettünk.
Az október 13-ai péntek reggeli laudatio ismételten lelki életünk gazdagodására szolgált.

Pálné Bodnár Cecília
tanár
 

 
Laudáció 2017.09.29.
Írta: Szemán Artúr   
2017. október 04. szerda, 09:29

altKocsis Sándor atya a 2017. szeptember 29-ei adorációt Ferenc pápa szokásos heti üzenetének tolmácsolásával kezdte, mely szerint a találkozás Jézussal határozott fordulatot hozhat életünkbe. A szentségeken és a Szentíráson keresztül mindannyian komolyabb döntésekre leszünk képesek.
Beszédének következő részében arra hívta fel a figyelmet, hogy a teremtett világ védelmének érdekében párbeszédre van szükség arról, miként építsük Földünk közös jövőjét. Konkrét megoldásokra van szükség, és arra, hogy ezt a megoldást ne várjuk a modern technológiáktól és a tudománytól. Elítélte a nagyhatalmak közönyét és elutasító magatartását.
A laudáció zárásaként az 1976-ban először megrendezett paralimpiára emlékeztünk, melyen néhány sportoló követendő példát nyújtott összefogásból közös célt helyezve egyéni céljai elé.
Végül plébános úr a Szentírás olvasási kártya használatára buzdította a hallgatóságot.
                               Mészárosné Schmiedt Mónika
                                    némettanár
 

 
Laudácio 2017.09.22.
Írta: Szemán Artúr   
2017. szeptember 25. hétfő, 11:41

alt2017. szeptember 22-én az iskolai laudation Kocsis Sándor atya Ferenc pápa gondolatait tolmácsolta, aki együttérzését fejezte ki a mexikói földrengéssel kapcsolatban, imádkozott az áldozatokért, a segítőkért.
Elmélkedésében a teremtett világ védelmére hívta fel a tanulók figyelmét. Isten a teremtett világon keresztül beszél hozzánk, így annak vizsgálatával közelebb kerülhetünk a Teremtőhöz. Utalt arra, miszerint az embereknek együtt kell működniük abban, hogy közös otthonukat megvédjék.
A következő gondolatmenet a megbocsájtás fontosságát emelte ki. Embertársaink felé nem csak hétszer, hanem hetvenszer hétszer is gyakorolnunk kell a megbocsájtást, ha az szükséges. Kocsis Sándor atya kiemelte a templomba járás fontosságát is. A hét utolsó napján az a feladatunk, hogy kifejezzük Isten felé a szeretetünket.
Ezen a napon minden diák ajándékba kapott egy Szentírás olvasási kártyát.

Kecskés Evelin
 

 
Laudácio
Írta: Szemán Artúr   
2017. szeptember 19. kedd, 09:09

A tanév második heti elmélkedésben Kocsis Sándor atya a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepére hívta fel a tanulók figyelmét, melyet az Egyház minden év szeptember 14.-én ünnepel. Ekkor emlékezünk Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzésére. Ezt követően az ünnephez szorosan kapcsolódó Fájdalmas Szűzanya emléknapjáról (szeptember 15.) szólt és arra kérte a hallgatóságot, hogy aki teheti, vegyen részt az ünnepkörhöz kapcsolódó monoki búcsún.

A következő gondolatkörben Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikájából olvasott fel egy idézetet Assisi Szent Ferenctől. Kiemelte, hogy a teremtett világhoz való viszonyunk különböző. Azonban törekednünk kell arra, hogy az együttélés szabályait be nem tartó személyeket jobb belátásra bírjuk, hiszen az ilyen emberek magatartásukkal önmagukat rekesztik ki környezetükből. A megbocsátás, a közösségbe való visszatérés kapuját azonban mindig nyitva kell hagyni, mert az Úr mindenkit szeret. Gondolatmenetét egy rossz természetű kisfiúról szóló tanmesével zárta.
Végezetül Kocsis atya figyelmeztette a diákságot arra, hogy a szavakkal okozott sebek is lehetnek olyan fájdalmasak, mint a fizikai sebek, ezért a közös imában a rossz cselekedetek megbocsátásáért fohászkodtunk.
Magda Gábor
 
Módosítás dátuma: 2017. szeptember 19. kedd, 09:12
 
« ElsőElőző123456KövetkezőUtolsó »

4. oldal / 6