Adoráció
Ma 2019. 7. 19, péntek, Emília napja van.
Holnap Illés napja lesz.
Az általad nézett oldal: Címlap
Adoráció


2018.november 16-i laudatió
Írta: Szemán Artúr   
2018. november 21. szerda, 13:22

altKocsis Sándor atya a 2018.november 16-i laudatióján a hálára, a szeretetre és a jótékonykodásra helyezte a hangsúlyt.
Szent Márk evangéliumából olvasott fel egy részletet gondolatébresztőnek.
Mennyibe kerülhet a napi megélhetésünk? A szüleink mennyi mindent feláldoznak azért, hogy gondtalanul élhessünk. Ők gondoskodnak a gyerekeikről, amit pusztán szeretetből tesznek. Ezért hálásnak kell lennünk irántuk.
A kivetítőn egy szimbolizált tenyér jelent meg, amely fel is fogta a vizet, de át is engedte. Ez a természet rendjére vonatkozik.  Egymásra vagyunk utalva, gondoskodnunk kell a másikról.
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe közeleg. 24 évet élt, de ez a rövid élet is elég volt ahhoz, hogy az evangélium tanítását megvalósítsa. Istent szolgálta, amellett, hogy a férjének és a gyerekének is gondját viselte. Élete példaként szolgálhat mindannyiunk számára - 1235-ben szentté avatták.
Sándor atya felhívta a diákok figyelmét a közelgő jótékonysági bálra, aminek a bevételét egy helyi beteg kisfiú, Kapus Krisztián gyógyítására adományoz a szerencsi Bocskai István Katolikus Gimnázium közössége.
A mai adoráció is közös imádsággal ért véget.

Jurák Józsefné
angol szakos nyelvtanár
 

Módosítás dátuma: 2018. november 27. kedd, 17:21
 
Imádkozzuk közösen a Rózsafüzért!
Írta: Szemán Artúr   
2018. október 16. kedd, 09:11

altAz idén a mi iskolánk is csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amit 2005-ben Venezuelában indított el 1 millió gyermek, amikor fél órán át imádkozták a Rózsafüzért. Gimnáziumunk tanulói és a tantestület 2018. október 18-án 9 órakor teszik majd ezt világszerte több diákkal együtt.
Ennek kapcsán Sándor atya Lukács Evangéliumából idézett példát.
A napi imádság napi jó cselekedet, mert így megmarad bennünk a Jó. Ferenc Pápa is felhívta a figyelmet, hogy ebben a hónapban sok időt szenteljünk imádkozásra, hogy erősödjön a Jóság és tisztuljon a Lélek. Mert az imádkozás tisztítja a lelket. Így az Ördög, a Gonosz nem talál meg minket.


Homovics Zuzsa
szaktanár

Bővebben...
 
Laudáció, 2018.09.28.
Írta: Szemán Artúr   
2018. október 08. hétfő, 12:39

alt„Uram, mutasd meg nekem a Te utadat, hogy járhassam a te igazságodban és teljes szívvel tiszteljem nevedet!”
Plébános úr a következő témában elmélkedett a mai napon:
Ókori könyvekről, melyet papiruszra majd pergamenre vetettek. Kumráni tekercsről, melyet 1947-ben találtak meg. Az Újkori tekercsről, könyvnyomtatás előtti s az azt követő időkről, mely nem másról szólt, mint az emberiség gondolatainak papírra vetése.
Két nagyon híres fordítást említhetünk meg, mely az Ószövetség könyveiből fennmaradt. Az egyik Egyiptomból, melyet 72 tudós fordított le, mind egyezett, pár szó kivételével Kr.e. 150 körülről, míg a másik Szent Jeromos fordítása latin nyelvre.
Hazai vonatkozásban részletesen kitért Károly Gáspár 1590-ben készült első magyar nyelvű fordítására, mely a reformáció idejére esett. Ennek mintájára készíti el Káldi György 1626-ban katolikus-magyar fordítást. Itt hangsúlyozta ki Plébános úr, hogy nagy az egység a katolikus-református egyház között a fordítás tekintetében. 1600 nyelvre fordítják le világszerte a Szentírást, mely azért nagyon fontos, hogy mindenki számára elérhető legyen.
Végezetül az Evangélium felolvasása után kérdést intézett a diákokhoz: Kinek tartjuk Jézus Krisztust? A válasz egyértelmű: mindenkinek az életében jelen van: az élet bármely területén, a megbocsájtásban és imádságainkban.

Szerencs, 2018.09.28.
Erdélyiné Mészáros Erika

Bővebben...
 
Laudáció, szept. 21.
Írta: Szemán Artúr   
2018. szeptember 24. hétfő, 12:37

altA mai adoráción történeteket kaptunk különböző típusú találkozásokról. Rögtön az első példa a harmadik típusú találkozások köréből került ki. Híradást kaptunk egy a közelmúltban rendezett konferenciáról, ahol az egyház és a NASA emberei egyszerre jelen voltak, és ahol a Földünkről összegyűjtött földöntúli tárgyakat vonultatták fel. Megtudtuk azt is, ha léteznek földön kívüli értelmes lények, akkor ők az isteni jóság irgalmáról és a Megváltóról csakis a földi emberek által szerezhetnek majd tudomást egy esetleges jövőbeli találkozás során.
A második találkozás-történet a csángó Antal Veronikáé. Ő 1935-ben született Botfalván négy testvér legidősebbikeként. Már fiatalon elhatározta, hogy istennek szenteli életét és felvételt kért a falujában működő Assissi Szent Ferenc missziós nővérek kongregációjába. A kommunista diktatúra azonban keresztülhúzta terveit és a szerzetesi életre készülő gyermeket elvitték a faluból miután a rendházat bezárták. Ezután Veronika a helyi plébános tanácsára tisztasági magánfogadalmat tett, gyerekeket, beteg időseket ápolt és szent életet élt, amíg egyszer elborult elméjű fiatal férfi - Veronika ellenállván erőszakos nemi közeledésének - meg nem ölte. Az ő történetének apropója a szeptember havának 22. napján történő boldoggá avatása. Példája arra tanít minket, egészítette ki Sándor atya magyarázatával a történetet, hogy annyit érünk emberként, amennyire hajlandóak vagyunk elmenni saját jóságunk, tisztaságunk és becsületünk megtartásában.
A harmadik találkozás a Dél-olaszországi Pescaraból származik, és egy szent és együgyű életet folytató, de fiatalon meghalt fiú és teremtője hosszas testi szenvedések utáni találkozásáról szólt. Utolsó mondataiban biztosította az őt halálos ágyán körülvevőket, hogy tekintetével továbbra is kíséri majd őket odafentről. Azzal visszaadta lelkét teremtőjének és sűrű rózsaillatot bocsátva öt napig feküdt ravatalán e csodával bizonyságot téve élete szent voltáról. Az ő boldoggá avatása is jelen hónap ünnepe.
Negyedszerre pedig egy példázatot hallottunk egy metaforikus utazásról a fizikai és az emberi hidegség tartományába; egyszerre éreztük a sarkkörön túli zord fagyot és az emberi szívet szorító önzés belső hideg fagyasztó hatását. Egy távoli, északi sziget ember nem lakta táján az önzés hidegében megfagyó egymástól elhidegült emberek képével bocsátotta el Sándor atya közösségünket a hétvégére. Története az emberi szeretet és önzetlenség tüzének áldozathozatal általi élesztésére és táplálására hívott fel mindannyiunkat.

Szerencs, 2018. szeptember 21.

Éliás Balázs

Módosítás dátuma: 2018. szeptember 25. kedd, 08:39
Bővebben...
 
Laudatio –„ökológiai megtérés” – 2018. március 9.
Írta: Szemán Artúr   
2018. március 13. kedd, 13:09

altSándor Atya  a nagyböjt negyedik hetében arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy Ferenc pápa aggódó hangon szól a védtelen természet és a védtelen ember mellett, felemeli a szavát a természet megóvásáért, a szegények emberi méltóságáért, a felelős társadalmi elkötelezettségért. A Szentatya nyilvánvalóvá teszi, hogy a mostohán kezelt és kifosztott természet „ökológiai megtérést” igényel, egy olyan gyökeres fordulatot, melyben az ember magára vállalja az elkötelezett felelősséget a természet védelméért a közös otthon megóvásával. Ez az elkötelezettség magába foglalja a nyomorúság felszámolását, a szegények iránti törődő figyelmet és a mindenki számára biztosított egyenlő hozzáférést a föld forrásaihoz. 

A pápa enciklikája hangsúlyozza, hogy a klimatikus változás is globális probléma, miként az ivóvízhez hozzáférés lehetősége, melyet alapvető jogként külön védelmezni kell. 
A víz témájához kapcsolódva szóba került a szamariai asszony és Jézus találkozása a kútnál. A János evangéliumában található írás segítségével mutatta be Sándor Atya, hogyan kapcsolódhat egymáshoz a szégyen és áhítat fogalma.
A laudatio végén az iskola diákjai, tanárai közösen mondták el a kereszténység legismertebb imádságát, melyet a latin nyelvű fordítás kezdőszavai alapján szinte az egész világon Pater Noster elnevezéssel ismerik.
 
Braun Csaba
 

 

Módosítás dátuma: 2018. március 21. szerda, 09:49
 
« ElsőElőző123456KövetkezőUtolsó »

2. oldal / 6