A Bocskai István Katolikus Gimnázium 2017/18-as tanévének első heti elmélkedését Kocsis Sándor atya a diákok köszöntésével kezdte.
Az előző tanév heti gondolatait, amit adoráció néven ismert meg a diákság, az idei tanévtől laudációként fogja hallani.
(Az adoráció jelentése 'imádás, hálaadás'. Rövid imával töltött idő, többnyire az Oltáriszentség jelenlétében. A laudáció 'dicséret' jelentésével közelibbé, hétköznapibbá változtatja az Istennek szánt perceket a Gimnáziumban.)
Az első gondolatcsokorban hangzott el a Világegyház hírei között Ferenc pápa kolumbiai látogatása, ahol a polgárháború okozta sebek begyógyítását, a megbocsájtás nehézségeit kívánta jelenlétével enyhíteni.
Ferenc pápa a világhírű kolumbiai író, Gabriel García Márquezre utalt, idézve az ő Nobel-díj átvételekor mondott beszédéből: „Mindenesetre, mindenféle elnyomás, fosztogatás és cserbenhagyás ellenére a mi válaszunk az élet. Sem özönvíz, sem pestisjárvány, sem éhség, sem természeti csapás, de még háborúk sem tudják lefokozni az élet kitartó erejét a halál fölött. Ez olyan előny, mely csak nő és gyarapszik.”
A következő gondolatfűzér középpontjában a teremtésvédelem állt, az idei tanév szándéka ezen egyházi tanítást fogalmazza meg. Ehhez kapcsolódott az egri tanévnyitó ünnepség előadáscsokra, és erre épül fel az iskola lelki programjainak sora is.
Örömmel hirdette atya a szeptember 15-én induló ifjúsági klubot, amelyre szeretettel várunk minden fiatalt. A ministránsok, cserkészek mellett mindazokat, akik nyitottak egy igazi, jó hangulatú, kulturált, örömteli együtt töltött időre.
Végül köszönetét, háláját fejezte ki minden fiatalnak, aki segítőkészen, idejét és energiáját szeretettel feláldozva előkészítette a Kisboldogasszony templom szeptember 8-ai búcsúját.

János evangélioma 6. rész
Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
2. És nagy sokaság követé őt,mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
3. Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival
4. Közel vala pedig húsvét,a zsidók ünnepe.
5. Mikor azért felemelé Jézus a szemeit,és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Hogyan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
6. Ezt pedig azért mondá,hogy próbára tegye őt:mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
7. Felele neki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek,hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8. Monda neki egy az ő tanítványai közül,András, a  Simon Péter testvére:
9. Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala, de mi az ennyinek?
10. Jézus pedig mondta: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezren.
11. Jézus pedig vevé a kenyeret, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek: hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
12. A mint pedig betelének, mondta az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen.
13. Összeszedék azért, és megtöltenék tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
14. Az emberek azért látva a jelt, melyet Jézus tön, mondanák: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
Eddig az evangélium igéje!
Így történt a csoda, melyet az elsős diákok még nem hisznek, de a negyedikesek már igen.
Tudják: Az Úr mindenre képes! Ámen.

V.B.